vivo, xi, ctum, 3. k.

1) él, életben van, ad summam senectutem, octoginta annos; tertia aetas vivitur, éljük; közm. v. de lucro, más kegyelméből marad életben. Küln. állításban, erősítésben; ita vivam, úgy éljek a milyen igazán mondom; ne vivam si etc., haljak meg ha stb. Innen sajátlanul A) élvez, kedvére él: vivamus et amemus! éppen így (költ.) vivite, valete, éljetek boldogul. B) tart, még megvan: vulnus v., még megvan, auctoritas ejus v., még megvan; arbor v.; ignis v., ég; scripta ejus vv., nem vesztek el. C) képről, küln. arczképről: olyan mint ha élne, élethíven van találva.

2) valamivel él, táplálkozik, valamivel fentartja magát: v. piscibus, carne; v. rapto, ragadománnyal.

3) él, valami módon tölti az életet: v. bene, honeste, convenienter naturae; v. in oculis hominum; v. vitam tutiorem; vixit miserrimus; v. in patria luxuria, éppen oly fényüzéssel él mint atyja; v. in horam, in diem, csak a jelen pillanatra, jövőre nem gondolva. Küln. valakivel él, (barátságosan) társalkodik; v. cum aliquo; v. familiariter cum aliquo; átv. ért. v. secum, magára (azaz maga magával, saját gondolatival elfoglalva) él.