vitio, 1. [vitium]

1) megront, elront, megsért, auras, megrontja a levegőt, curae vv. corpus. Küln. v. virginem stb. megszeplősít

2) átv. ért. meghamisít, -veszteget, senatusconsultum, memoriam (történeti adatot).

3) küln. msz. obnunciatio által elront, v. diem, obnunciatio (l. e szót) által, comitium-ok, census stb. tartására határozott napot, e czélra nem arra valónak nyilvánít, mivel a baljóslatu jelekért minden e napon czélba vett közönséges intézkedést mint vitium- (l. vitium 4.) ból esettet kellett tekinteni.