1. vindex, icis, hn. és nn. [vindico]

1) védelembe, oltalomba vevő, védelmező, szabadító, oltalmazó, kezes, küln. törvényszék előtti oltalmazó, jogvédő, szószóló; regni, libertatis; még v. injuriae, méltatlanság ellen védelmező, éppen így v. periculi; nodus deo vindice dignus, oly csomó v. bog, mely megérdemli, hogy valami istenség bontsa fel.

2) boszuló, megbüntető, -nő, conjurationis, facinorum.