vinaceus, mn. [vinum]

borból való, mint fn.

1) us, i, hn. a) szőlőmag; b) szőlőtörköly.

2) vinacea (vinacia), ae, nn. szőlőhéj.

3) vinaceum, i, kn. a) = vinaceus; ||b) vinacia uvarum, boroskancsók.