victoria, ae, nn. [victor]
1) győzelem (hadban, törvényszék előtt stb.): v. certaminis, harczban, ex collega, tiszttárs fölött; victoriam conclamare, győzelem-kiáltást kezdeni, exercere v., a győzelmet használni.
2) személyesítve, győzelem-istennő, rendesen szárnyasan babérkoszoruval ábrázolva.