vicinus, mn. kf. [vicus]

1) szomszéd, szomszédos (házra és telekre nézve vesd ö. finitimus), szomszédságban lakó, levő, urbs; Fides in capitolio vicina Jovis (F. temploma J. templomának szomszédságában). Innen fn. A) kn. a) t. vicina Syriae, Syria legközelebb eső részei; b) e. est in vicino, közel van. B) nus, i, hn. és a, ae, nn. szomszéd, -nő.

2) átv. ért. A) megközelítő, hasonlító, dialecticorum scientia eloquentiae v. ac finitima B) közel levő, morti, ad pariendum; még közel álló, közelgő, mors.