[A] [B] [C] [D] [E] [F] [G] [H] [I] [J] [K] [L] [M] [N] [O] [P] [Q] [R] [S] [T] [U] [V] [X] [Y] [Z]

viatorius, mn. [viator]

1) útra v. útasnak való, úti, vasa, argentum (ezüstnemű), horologia; medicamentum, a melyet az ember mindig magával hordhat.

2) a hivatalszolgát, törvényszolgát illető, decuria, a hivatalszolgáké, ft.