augustus, mn. kf. és ff. [augeo]

szent, szentelt, tiszteletre méltó, magasztos, fenséges, nagyszerű, locus, templum, initia urbis, habitus. Innen fn. Augustus, i, hn. tiszteletczíme Octavianus-nak, miután császár lett; utána pedig valamennyi római császár czíme, mintegy, felséges, császári felség; Probus császár óta igy: perpetuus v. perpetuo Augustus, és még későbben semper Augustus = «minden időben a birodalom gyarapítója»; és mn. augustusi, mensis A., nyolczadhó v. nyárutó; utóbb = császári.