versura, ae, nn. [verto]

sajátlag megfordítás, megtérés, innen átv. ért. a hitelezőnek fölcserélése, valamely adósság törlesztésére más valakitől vett kölcsön: facere v., kölcsönt venni, átv. ért. facere v. ab Epicuro, E.-tól, valamely tételt venni; versura solvere (dissolvere), adósságot kölcsönnel fzetni meg, átv. ért. (színk.) cseberről vederbe, eső elől futni, csorgó alá jutni: átv. ért. domi v. fit, olyanról, ki csak a maga javát nézi.