versor, álszenv. 1. [sajátlag szenv. ettől verso] k.

1) rendesen valahol van, mulat, domi, Romae, in conviviis; quae vv. in foro, a forum-on előfordul.

2) átv. ért. A) valami helyzetben v. müködésben van, él, forog, mozog s több efféle: v. in pace, in luce Asiae, in errore; v. in aeterna laude, halhatatlan v. örök hírben él; v. alicui in oculis et animo, ante v. ob oculos alicuius, valakinek szeme v. lelke előtt lebeg. B) valamivel foglalkodik, űz, v. in arte, in materia aliqua. C) valamin alapszik, arra megy ki: haec vv. in errore, erre nézve tévelygésben vannak: ipsae res vv. in facili cognitione, könnyen megismerhetők.