vermiculus, i, hn. [kics sz. vermis]

férgecske, kis féreg, küln. a) pondró, rothadásnak indult anyagokban. b) az a féreg, a mely állítólag okozója az ebdühnek; voltaképpen egy féregforma kis ér az eb nyelvének alsó felületén, a melyet a düh távol tartásáért ki is szoktak vágni; innen ebdüh. ||c) egy rovar, a melyből skárlátfestéket készítenek, ezért skárlátszin. d) ft. tarka, rakatos mű.