veritas, atis, nn. [verus]

1) igaz volta valaminek, igazság (elvontan az a tulajdonság, hogy valami igaz, vesd ö. verum, l. verus): magna est vis veritatis.

2) valóság, való élet, való körülmények, ellentét szónoklati gyakorlatok képzelt vagy költött kérdésekben; rhetor veritatis expers.

3) (ritkán) igazság, nyiltság; veritas odium parit.