venustas, atis, nn. [Venus]

1) kellemes szépség (küln. a női), báj.

2) átv. ért. A) küln. beszédről és magaviseletről: kedvesség, csinosság, finomság, szeretetreméltóság, küln. finom tréfa, lepor ac v. B) (színk.) gyönyör, öröm, kellemesség, dies plenus venustatis, igen örvendetes.