velut vagy veluti, ksz.

1) viszonyítva, mint, miképp, valamint, éppen úgy mint: v. in cantu et fidibus, sic etc.; így gyakran hasonlításban.

2) mikor olyanról van szó a mi nincs meg valósággal, vagy legalább csak képesen nem betü szerint értendő, mintegy, vagy teljes mondattal, mintha: odium v. hereditate relictum; laeti v. explorata victoria, mintha a győzelemben bizonyosak volnának; v. si coram adesset (v. si után néha még egy viszonyos mondat következik ezzel sic v. ita).

3) példa okáért, például, mint: elogia monumentorum hoc confirmant: v. hoc ad portam.