vastus, mn. kf. és ff.

1) kietlen, sivatag, puszta, üres, ager; urbs v. incendiis, égés miatt, ellenben urbs v. a defensoribus, oltalmazóktól megfosztott. Küln. elpusztított, feldult, Troja.

2) tágas, terjedelmes, nagy kiterjedésü, megmérhetetlen (úgy azonban, hogy az üresség és pusztaság fogalma mindig némileg vele jár), Oceanus, aether, hiatus v.

3) nagy és idomtalan, hatalmas, szörnyü, roppant, óriási, homo, manus, arma; átv. ért. v. clamor, pondus, (költ.) potentia.

4) átv. ért. durva, míveletlen, ügyetlen, homo v. atque agrestis.