uro, ussi, ustum, 3.

1) éget, ignis, sol u.; uri calore, sole. Küln. A) eléget, megemészt, arcem, mortuum. B) msz. beégetéssel (színmázzal) fest, u. tabulam coloribus, puppis picta ustis coloribus. C) gyógyt. msz. éget (tűzzel, gyógyítás czéljával). D) éget, mint tüzelőt v. világító anyagot. E) fn. a) usta, ae, nn. égetett sárga föld, mint festék; b) usti, orum, hn. égettek, tűztől égetéstől sebesültek.

2) A) mindenről a minek az a hatása van, vagy a mi oly érzést okoz, minőt az égés: a) sitis, febris u. aliquem; b) kiszáraszt, kiaszal, elperzsel, sol u. agros; c) erős dörzsölés által égető fájdalmas érzést okoz, eldörzsöl, sebet csinál, calceus urit pedem, feltöri a lábat, lorica u. lacertos, uri loris, olyanról, kit megkorbácsolnak; d) szerelemre vagy átalán valamely szenvedélyre gyulaszt, feltüzel, felhevít, Glycerae nitor me urit; uri, szerelemtől lángolni, in aliqua, valamely nőbe szerelmesnek lenni; e) jóra serkent, buzdít, hevít, aliquem avorum laudibus. B) nyugtalanít, terhére van, alkalmatlankodik, meglátogat, labor u. eum, bellum u. Italiam. C) elpusztít, semmivé tesz, agros; pestilentia u. urbem, lakosaitól megfosztja.