ultra [ultera sc. parte]

I. ej. tárgyesettel, túl (valamely határvonalon, vesd ö. trans), -on, -en túl: u. terminos, u. Euphratem. Innen átv. ért. időről, fokról stb., -on, -en kivül, felül, túl: u. Socratem duravit, Socrates idején túl, azaz Socrates után; u. fas, modum, vires, fölött; quid est u. multam. a birságon kivül, u. eum numerum.

II. ih. kf.

1) tovább, odább, messzebbre, túl: u. procedere; u. curae non habent locum, azon túl (előbb a halál volt említve); oratio scripta elegantissime, ut nihil possit u., u., oly szépen, hogy szebben már nem lehet.

2) továbbá, többé, nihil u.; innen mint kf. rá következvén quam, u. quam satis est, több mint elég; nihil u. motus, nem tovább.

3) időről, tovább, többé, huzamosabb ideig: negavit u. plebem decipi posse; (költ.) quid u. provehor, miért beszélek tovább?