[A] [B] [C] [D] [E] [F] [G] [H] [I] [J] [K] [L] [M] [N] [O] [P] [Q] [R] [S] [T] [U] [V] [X] [Y] [Z]

tumidus, mn. kf. és ff. [tumeo]

1) dagadt, földagadt, duzzadt, venter, papillae, mare, Nilus; membrum t., földagadt; terra t., hegyes; átv. ért. homo t. tele gyomorral.

2) átv. ért. A) kevély, felfuvalkodott, successu, szerencséjében. B) (költ.) haragtól föllobbant, fölforrott, os, ira. Innen még forrongó, lázongó. C) (újk.) beszédről, dagályos, oratio.

3) (költ.) feldagasztó, ventus, átv. ért. honor, kevéllyé tevő.