triplex, icis, mn. [tresplico]

hármas, háromszoros, három részből álló, acies, murus; philosophiae ratio t. (mivel a régiek a philosophiát három részre osztották); (költ.) regnum t. (mivel Jupiter, Neptunus és Pluto közt volt megosztva), mundus t. (ég, föld és tengerből állván); cuspis t., háromágu szigony, porticus t., három oszlopsoros; gens t., három népség. Innen A) (költ.) három összetartozó tárgyról három, Gratiae, deae = Parkak. B) mint fn. a) e. kn. háromszorosa valaminek. b) t. hn. sc. codicilli, három levelü irókönyv.