[A] [B] [C] [D] [E] [F] [G] [H] [I] [J] [K] [L] [M] [N] [O] [P] [Q] [R] [S] [T] [U] [V] [X] [Y] [Z]

attenuatus, mn. [ r. attenuo]

1) megcsökkent, gyengült, gyenge, fortuna, vox.

2) átv. ért. a beszédről A) (újk.) száraz, ékesség nélküli, czikornyátlan. B) rövidített, rövid. C) a hangról, vékony, finom.