transversus, mn.

keresztben fekvő, rézsutos, ferde, keresztben, csapólag menő, via, fossa; itineribus tt., kereszútakon; közm. non digitum t. discedere, egy ujjnyira se, legkevésbé se; (költ.) transversa tueri, keresztbe nézni, oldalast nézni, átv. ért. transversum agere aliquem, tévútra vinni, az igaz útról félrevinni. Gyakran fn. transversum, i, kn. keresztben való irány, harántság, ferdeség, és innen: de (ex) transverso, és per (in) transversum igehatározóilag, részint sajátlag keresztben, félre, oldalast, csapanólag, részint átv. ért. valami olyannak jelölésére, mi akadályozólag v. váratlanul valakinek mintegy «útjába áll».