†tragicus, mn. [= tragikos]

szomorújátéki, tragoediához tartozó és annak nagyszerüsége és fensége bélyegét viselő tragoedia-: poeta t., szomorújátékiró, Orestes t., kinek a szomorújátékban szerepe van, szerepet adnak, carmen t. tragoedia szomorújáték; orator t., magasan beszélő, t. color, tragoedia-szinezet (irályban és beszédben); t. scellus, bűntény, a milyen a tragoediában szokott előfordulni, rettentő, irtózatos, borzasztó, szomorú, éppen így ignis (= amor) t., vad és szörnyű v. irtózatos (szerelem); tragicum spirare, hősi (fenséges, nagyszerű), szenvedélyes hangon szól v. szellemben költ.