2. tractus, us, hn. [traho]

1) huzás, huzam: tractu ferre rotam; uno t. bibere; irásról, t. calami, vonás; t. serpentis, huzódó mozgása; vellera mollire longo t., fonni. Innen t. aquae, ivás, coeli, lélekzés.

2) kiterjedés, fekvés: is est t. ductusque muri; quis esset t. castrorum. Innen A) tájék, vidék, országrész, t. Venafranus; t. coeli, éghajlat, égtáj. B) mindenről a mi hosszában elnyúlik: Phaeton longo t. per aera fertur, hosszú vonalt hagyván maga után a levegőben.

3) átv. ért. A) lassú folyása beszédnek stb., vagy helyeslőleg, csendes és egyenletes folyású, higgadt hangulatú irály, vagy közömbösen, fordulat, haladás, vagy roszalólag, hosszadalmasság, elnyujtás: t. lenis orationis. B) idő nyulása, hosszaság, lefolyás, eltélés, folyat, lejárat, eodem t. temporis; perpetuo t. aevi (Lucr.), állandóan; t. mortis, lassuság, késlekedés, késés. C) kimerítőség, historia placet tractu. D) nyelvt. származtatás megnyujtás v. meghosszabbítás által (pl. beatitudo ebből beatitas).