trabeatus, mn. [trabea]
trabeaba öltözködött, trabeat viselő, equites; agmina, a lovagok; colonus, a consul; domus, quies, a consulé. Innen fn. trabeatae, arum, nn. (érts: fabulae) C. Melissus szindarabjai, a bennök szereplő lovagokról így nevezve.