[A] [B] [C] [D] [E] [F] [G] [H] [I] [J] [K] [L] [M] [N] [O] [P] [Q] [R] [S] [T] [U] [V] [X] [Y] [Z]

terminus, i, hn.

1) határ, határvonal (a határ látható jele, vesd ö. finis; rendesen egy sor kő v. karó, vesd ö. limes), határjel, revellere tt. et ultra fines salire. Innen személyesítve a határ védistene.

2) átv. ért. A) határ, korlát: t. diligendi, a kedvelésnek, contentionum, vitae. B) bevégzés, vég.