tergiversor, álszenv. 1. [tergumverto]

k. (sajátlag hátat fordít, hogy ne kelljen igérni v. felelni, v. hogy az ütleget elkerülje), vonakodik, kifogást keres, szabadkozik, késlekedik, nem akar valamit tenni v. őszintén beszélni: t. in re aliqua, contra aliquem, valakivel szemben.