teres, etis, mn. kf. [rokon tero]

1) hosszudad kerek, simán kerek, hengeralakú, stipes, hastile, digitus; cervix, sura, mintha művészileg ki volna faragva. Innen testrészekről átalán kerek, gömbölyű, jó husban levő, kerekded, ellenben ||gutta t., gömbalakú, kerek, és (ősk.) coma t., hosszú, (újk.) filum t., sima; képben: sapiens in se ipso totus teres atque rotundus, magában egy kikerekített, önálló egész.

2) átv. ért. izletes, finom, aures, oratio, simított, kerekded.