tenuis, e, mn. kf. és ff.

1) vékony (roszaló jelentés nélkül, vesd ö. exilis), finom, vimen, nebula, vestis; t. agmen, coelum. Innen A) keskeny, szűk, limes, tellus (földszoros), frons. B) sovány, szikár, vulpecula. C) gyengéd, vox. D) (újk.) vékony, hig, vizenyős, vinum, sanguis. E) szövetről, fonalról s több efféléről, vékony, finom, könnyű. F) tiszta, aqua. G) átv. ért. a) kicsinyszerű, cura; b) finom, éles, distinctio; c) genus dicendi t., részint (dicsérőleg) csinos, válogatott, részint egyszerű, közönséges.

2) sajátlanul, csekély, jelentéktelen, A) nagyságra és mennyiségre nézve, kicsiny, szükös s több efféle, oppidum, foramen. B) vizről, sekély, unda. C) minőségre és becsre nézve, praeda, honor; t. suspicio, causa, elégtelen. D) gyenge animus, valetudo. E) születésre és sorsra nézve alacsony, csekély, t. loco ortus; tenuiores, alacsony sorsú emberek; t. ordo. F) vagyonra nézve szegény, szükölködő, t. et obaeratus.