tenor, oris, hn. [teneo]

1) (költ.) szakadatlan menet, folytonos és változatlan mozgás: hasta servat tenorem, iranyát, röptét; placido educta tenore, folytonos egyforma csendes húzással.

2) átv. ért. szakadatlan folyás, lefolyás, huzam, változatlan folyás, összeköttetés: idem t. pugnae, egyformán szakadatlanúl folyó harcz; unus et perpetuus t. juris, oly jog, a mely mindig és megszakadás nélkül érvényes volt; t. vitae, egyformán folyó életrend; servare t. in narrationibus; duos consulatus eodem t. gestos, ugyanazon szellemben, ugyanazon elvek szerint. Küln. mint ih. uno t. egy huzamban, egy sorban, folytonosan. Innen

3) jogtud. értelem, tartalom, legis, sententiae.

4) (újk. ) a) szótag hangsulyozása; ||b) hangfelemelés a kiejtésben.