[A] [B] [C] [D] [E] [F] [G] [H] [I] [J] [K] [L] [M] [N] [O] [P] [Q] [R] [S] [T] [U] [V] [X] [Y] [Z]

temulentus, mn. [temetum]

részegséget eláruló, ittas, vox, homo, mámoros. Innen átv. ért. caesaries ambrosia temulenta, ambrosia illatot árasztó; t. vindemia, bő (|| kf. is).