tectorius, mn. [tector]
1) befödésre való, tartozó, panicula, zsúpszalma házfödésre.
2) a falak, padlások stb. bevonására v. festésére való, gipszmárványmunkára való, atramentum, opus. Innen fn. tectorium, ii, kn. gipszmárványmunka, falfestés, falboríték, vakolat, átv. ért. egy szépítő szer pinguia Poppaeana.