[A] [B] [C] [D] [E] [F] [G] [H] [I] [J] [K] [L] [M] [N] [O] [P] [Q] [R] [S] [T] [U] [V] [X] [Y] [Z]

1. Tartarus, i, hn. (t. -ra, orum, kn. ) [= Tartaros]

az alvilág büntető része, a melyben az istentelenek bünhödtek vétkeikért, innen alvilág átalán. Innen Tartarinus, mn. tartareus, l. ezt.