†Tantalus, i, hn. [= Tantalos]
phrygiai király, Jupiter fia, Pelops és Niobe atyja, az istenek kedvencze: különböző gaztetteiért (névszerint egyszer Pelops fiát megölte és az isteneknek ételül tette eleibe, l. Pelops), az alvilágban örökös éhséggel és szomjusággal lakolt (a mely reá nézve annyival kinosabb volt, mert étel és ital örökké előtte volt). Innen
1) Tantaleus v. licus, mn.
2) lides, ae, hn. Tantalus fiivadéka, így = Agamemnon; fratres T. = Atreus és Thyestes; még = Orestes.