taedium, ii, kn. [taedet]

1) undor, unalom, ellenszenv valami ellen, mely annak következménye, hogy valami igen sokáig tart vagy igen gyakran ismétlődik, t. oppugnationis, rerum adversarum; afferre t., okozni, capere, kapni.

2) valaminek undorító volta: a) ízről: avasság; b) undok férgek, állatok, bosszantó szunyogok, tetvek s több efféle.

||3) roszsul lét, émelygés.