sustineo, tinui, tentum, 2. [subteneo]

1) fentart, magasra tart, hord, támaszt, tart: s. bovem humeris, fornix s. pontem; male s. arma; s. se a lapsu, fentartja rnagát. Innen átv. ért. A) támogat, segél, amicum. B) valamit a mit (mint terhet) magára vett, hordoz, visel, valami vállalatban rnűködik, valamiért felelős: s. munus, negotium, causam reipublicae; s. personam, szerepet játszik (költ. még s. Thaida a Th. szerepét), szerep van reá bizva; s. causas multorum, sok ember ügyeiről kell hogy gondoskodjék. Innen: exspectationem magnam sustineo, a felőlem táplált nagy várakozás, mint egy nyomasztó teher fekszik rajtam. C) (többnyire tagadással) valamit merényel, ráveszi magát, aliquid facere.

2) kiáll, elvisel, eltür, dolorem, curam, praesentia.

3) valakivel v. valamivel szemben megáll, ellenáll, kiáll, kibir, potentiam alicujus, impetum, vim hostitim; önállóan is tartja magát, nem hagyja magát, diutius s. non possum. Innen A) s. ea quae dicuntur, védelmezi magát ellene. B) non s. rogantem, valaki kérésének nem tud ellenállni.

4) fentart, megtart, megőriz, azt cselekszi v. eszközli, hogy valami fenmaradjon és tartós legyen: s. dignitatem reipublicae; s. rem Romanam, a rómaiak ügyét fentartja. Innen táplál, tart, liberos; res frumentaria nos.

5) visszatart, megállít, megakaszt: s. remos, felemelvén az evezőlapátokat, az evezéssel megáll; s. agmen, milites, signa, átv. ért. s. impetum benebolentiae. Innen A) függőben tart, elhalaszt, feltartóztat, késleltet, bellum, rem in noctem. B) megtartóztat, visszatart, s. se ab omni assensu, sustinebam me ne scriberem.