suspensus, mn. kf. és ff. [r. suspendo]

1) (sajátlag költ. és újk.) fenn lebegő, magas, magasztos, vel mare per medium fluctu suspensa tumenti ferret iter.

2) átv. ért. A) lebegő, halk, pes (l. suspendo 2.), aura. B) valamitől függő, -on, -en alapuló, ex re aliqua. C) bizonytalan, kétes, eldöntetlen, «függő», spes, animus, consilium; omnia erant ss.; relinquere aliquid in suspenso, eldöntetlenül hagyni. D) habozó, ingadozó, határozatlan, inter spem et metmn, exspectatione, várakozásában; s. et anxius. E) aggódó, félénk, manus. F) felporhanyított, laza, terra. ||G) munka után szünetelő, pihenő, munkaszünetet tartó, familia.