1. suspectus, mn. kf. és ff. [r. suspicio]

gyanus, gyanu tárgya: s. alicui; de tali scelere, de noverca; (újk.) s. morte matris, s. capitalium scelerum; habere aliquem s., gyanusnak tartani, reá gyanakodni; locus s. nem bátorságos, veszedelmes. Innen ||cs. gyanakodó, bizalmatlan, roszat sejtő.