surgo, surrexi, surrectum, 3. [e helyett surrigo ebből subrego]

I. (költ. és újk. még surrigo) cs. felállít, felegyenesít, felemel, mucronem, aures, hegyez, lumbos; hastae surrecta cuspide.

II. k.

1) felegyenesedik, felkel, -emelkedik, e lecto, de sella; küln. ágyból, álomból felkel, s. ante lucem v. fellép, feláll, hogy valamit tegyen, s. ad dicendum.

2) (többnyire költ. és újk.) élettelen tárgyakról, A) felemelkedik, felmegy v. jő: ignis s. ab aquis; fons s., kibugyog, felbugyog. Igy magasra nyúló tárgyakról, mons s., cervus surgens in cornua, magas szarvu; mare s. a hullámok felemelkednek, magas hullámokat kezd a tenger vetni. B) feljő, támad, kezdődik, lábra kap a több efféle, ventus, bellum, dolor, rumor; sententia s. animo. C) felnő, puer, arx.