supra [sajátlag e helyett supera (sc. parte ), a mint e helyett supra régibb költőknél mint ih. elő is fordul]
1) térben, A) felett, -on, -en felül: s. aliquem accumbere; küln. geographiai fekvésről, -on, -en túl, s. oppidum, Syene est s. Alexandriam. Még mozgást jelentő igék mellett -on, -en át, saltu ferri s. venabula. B) felül -ra, -re, exire s. terram; átv. ért. esse alicui s. caput, nyakán lenni, folytonosan alkalmatlankodni, zaklatni.
2) időben, előtt: s. hanc memoriam, a mi időnk előtt,
3) (ritkán) -on, -en kivül, s. belli Latini metum.
4) elsőséget, mértékfelettiséget s több effélét jelölve: felett: s. modum; hoc est s. fortunam hominis, túlmegy; esse s. leges, hatalmasabbnak lenni mint a törvények; id facinus s. Coclites Muciosque fuit, felülmulja a C. és M.-ét; s. humanam fidem, emberi hihetőség felett. Még számokról, s. viginti millia.
1) térben, A) felette v. felibe ki, toto vertice s. esse, kinyulni, -magaslani. B) felül, fenn, tetején: omnia quae s. sunt, fenn a föld színén, ellentétben az alvilággal.
2) időben, előbb; küln. beszédben, elbeszélésben s több effélében: quae s. dixi, ut s. demonstravimus, «fennebb». 3. Éppen így s. repetere tovább (a beszédben, időben) visszamenni.
3) azontúl, többet, azonfelül: s. adjicere, többet igérni; nihil s., több semmit; tam accurate ut nihil possit s., oly pontosan a mint lehet, a lehető legpontosabban; s. quam credibile est, hihetőség felett, annyi hogy szinte nem lehet elhinni.