1. summissus, mn. kf. és ff. [r. summitto]

1) lebocsátott, aláeresztett, leeresztett, lehajtott, vertex; purpura sit summissior, alantabb; secundi (= milites secundi ordinis) summissiores, egy kissé hajlott állásban; mons s., alacsony, nem igen magas; capillus, lelógó, lefolyó.

2) átv. ért. A) hangról s több efféléről, halk, lehangolt, vox, murmur. B) beszédről és szónokról, higgadt, nyugodt, csendes, indulatosság nélkül való, oratio, actio, orator. C) jellemről, és gondolkodásmódról, a) alázatos, szerény, igénytelen; b) aljas, csúszó-mászó: s. et abjectus; c) (újk.) engedékeny, szelíd.