summa, ae, nn. [nn. summus]

1) összeg, mely valamely számításnál kijő: facere, subducere, conficere s., összeszámlálni az összeget, a számolatot összeadni, átv. ért. facere s. cogitationum suarum, gondolatjait egybefoglalni; s. copiarum, összeg, szám.

2) az egész, valaminek összege, vagy a fődolog, a főpont, a mi valamiben legfontosabb: s. reipublicae, az egész állam, a legfőbb ügy, a melytől az állam java függ (= summa respublica); s. belli, az egész háború, vagy a háború főrésze; s. rerum, a fődolog, az egész, vagy az egész állam minden érdekeivel, vagy a főhatalom (praeesse summae rerum, a főhatalommal birni; lectis rerum summis, a főpontokat); s. imperii, főhatalom, küln. katonai főhatalom, főparancsnokság, ugyanazon jelentéssel s. belli gerendi; s. philosophiae, a bölcsészet főpontjai; s. illius philosophi, főállítása; s. exercitus, az egész sereg, s. totius spei, az egész remény; s. victoriae, a győzelem, végleges eldöntése; s. consilii, ordinis, az első hely, legfőbb rang a gyűlésben v. rendben. Küln. ad s. (még in s.), átalán, röviden.