1. sum, fui, esse [eimi -FUO]
rendhagyó, van.
1) tisztán csak mint kapcsoló, az alany és állítmány összeköttetését jelölve (e. harmadik személye a magyar fordításban mindig elmarad a jelen időben): deus est bonus. Küln. így A) birtokviszonyt v. átalán azt jelölve, a mihez valami tartozik (legtágasabb értelemben; a magyarban ilyenkor helyette mindig alanyi vagy tárgyi birtokrag áll): domus est fratris, ager est meus; innen totus ejus sum, egészen övé vagyok, egészen hozzá csatlakozom, sum Philippi, Ph. embere vagyok; suarum rerum erant, a magok dolgaival gondoltak, hominum erant non causarum, a személyeket nézték nem az ügyeket; adolescentis est, ifjúhoz illik. B) hatást, minőséget, tehetséget s több effélét jelölő állítmány mellett: res est mihi honori, becsületemre válik; haec res est dissolvendarum legum, a törvények megrontására szolgál; solvendo est, bir. v. tud fizetni. C) tulajdonság jelölésénél, esse bono animo, magni animi. D) viszony v. állapot jelölése mellett: res mihi est, számomra van, rendelkezésemre van, azaz «nekem van»; esse in aere alieno, in servitute, in spe; spes omnis in eo est; soror mea est cum illo, vele van, neje. E) érték jelölésénél árú, értékű (vagyok stb.), haec res est magni, sal erat sextante, a só egy sextans volt. F) hely jelölésénél, sum Romae, Carthagine.
2) az állítmányt magába foglalva van, létezik, él s tölbb efféle: deus est, van isten, dum ero, a mig élek, silentium est, «uralkodik», provocatio est, történik. Innen A) est (sunt) qui dicat (dicant), van olyan ember (vannak oly emberek), a ki (kik) azt mondja (mondják); sunt bestiae quaedam in quibus etc.; nemo erat in quem ea suspicio conveniret; (költ.) est quibus (estin ois), vannak némelyek, a kiknek stb., est ubi peccat vulgus, vannak esetek, megtörténik néha. B) est quod hoc gaudeam, quod id dicas, van ok, van valami, a miért stb. C) jelentősben valósággal van, létezik, megtörténik, előadja magát, «úgy van»: sunt ista, ez úgy van a mint mondod; dicam tibi quod est, küln. egysz. est ut, megtörténik, megesik, si est ut hoc dicat. D) egysz. est szabad, lehet: non est ut putemus, nem kell, hogy azt higyjük; est quadam prodire tenus; non est ut copia major tibi dari possit.
3) ih. mellett valamiképpen van, találja magát: bene est mihi, jól vagyok, éppen így recte est apud matrem, anyámnál minden jól van: sic sum ut vides, úgy vagyok a mint látod.