suc(b)cedo, etc. 3. k.

1) valami alá megy: s. tecto et umbrae, azonban még s. tectum; (költ.) s. tumulo terrae, sirba jutni. Innen átv. ért. fölvesz, felvállal, aláadja v. veti magát, oneri; haec sub acumen stili subeunt et ss., alá tartozik, jő.

2) (költ.) fölmegy, felhág, ad superos, coelo; silvae ss. in montem, felhuzódnak.

3) valaminek neki megy, oda megy, küln. odavonúl (hadcsapatról), előhalad, sub montem, ad stationes hostium; s. moenibus; (ritkán) s. portas, murum. Innen átv. ért. megy, halad, sikerül, res, negotium s.; gyakran egysz., succedit mihi, sikerül nekem, azonban még succedit facinori, coeptis, a tett, a vállalat sikerült.

4) következik, valaki helyébe lép, felvált valakit: s. alicui; s. in locum alicuius; s. in stationem, in pugnam, másokat felváltva őrhelyre, csatába megy; quum tibi successum esset, mikor te utódot kaptál, a ki felváltott. Küln. időben v. térben következik, aetas s. aetati.

||5) succedit animo, eszébe jut, azaz ötlete van, hogy stb.