subtilis, e, mn kf. és ff. [subtela]

(sajátlag finomúl szőtt vagy font)

1) finom, vékony, gyenge, filum, arundo, acies gladii, ignis.

2) átv. ért. A) (ritkán) külérzékre nézve, finom, palatum, finom izlésü. B) értelmi tehetségekről, a) finom, finomúl érző, ízlésteljes, éleselmű: judicium, definitio, judex; b) finom, részletes, alapos, pontos, gondos, epistola, descriptio. C) beszédről v. szónokról a miben nincs semmi zavart következetlenség, semmi helytelen, felesleges v. tökéletlen; de nincs is semmi különös fényes, semmi feltünő ékesség: tehát a) alapos, pontos, hibátlan; b) gyakrabban egyenes, tetszetősen egyszerü, czifraság nélkül való, terrnészetes: oratio s. et pressa; genus dicendi s. vel potius spinosum; scriptor s. et elegans.