suboles (vagy soboles), is, nn. [subolesco]

a mi alól után nő.

1) növényről, növés, hajtás, ág.

2) átv. ért. emberről és állatról. A) gyűnévileg ivadék, nemzedék: s. stirpis, s. juventutis, a serdülő ifjuság, s. militum, a felnövő katonák; propagare s., a nemzetséget szaporítni; s. gregis, az ifjú állatok. B) egyesről, utód, ivadék, gyermek: suscipere s. de aliquo.