sublatio, onis, nn. [tollo]
1) felemelkedés, küln. s. soni, hangemelkedés (Arsis). Innen A) képben: s. animi, a lélek felemelkedése. ||B) a gyermek felvevése a földről, a mivel az apa azt jelezte, hogy fel akarja nevelni; innen felnevelés.
2) elemelés, elvétel, furtiva; innen megszüntetés, s. judicii, megsemmisítés.