subjectio, onis, nn. [subjicio]

1) alátevés, alárakás, s. rerum sub aspectum, szem elébe tevés, mint szónoki alakzat: világos előadás, szemléltetés (= upotupwsis); innen önállóan rajzban való előállítás, rajz.

2) alácsusztatás, -csempészés, kicserélés, testamenti.

3) szónaklattani msz. A) maga magának tett ellenvetés megczáfolása, ellenczáfolat, (anqupofora). B) ok v. értelmezés hozzá csatolása vagy maga a mellékelt értelmezés.

||4) magát alávetés, úgy politikai: maga megadás, maga megalázása; mint erkölcsi: meghunyászkodás, alárendelés.

||5) rabszolgaság.