subjaceo, etc. 2. (újk. ) k.

1) valami alatt, v. valami aljában fekszik: vestibulum s. fenestris; mare, petra subjacens, (magasabban fekvő hely) mellett fekvő.

2) átv. ért. alárendelve van valaminek, alája tartozik, hozzá tartozik, rei alicui.

||3) valakinek alá van rendelve, hatalma, rendelkezése alatt van.

||4) palam subjacet, nyilván való dolog, szemmel látható.