subeo, etc. 4. (sajátlag k. de az ej.-ért gyakran tárgyesettel)

1) valami alá megy, közel hozzá megy: s. sub falas; s. tectum; s. mucronem, alája fut (hogy vele kénytelenülvén harczolni, másnak ne árthasson), jugum, a járom alá megy, aláveti rnagát; (költ.) s. paludem, bele buvik (a viz alá). Innen A) valami alá megy és felveszi, hogy hordozza, terhet vagy más effélét vesz magára, onus; azonban (költ.) még s. feretro, vállára veszi; s. currum, a szekér eleibe fogják. Innen átv. ért. valamit magára vesz, el- v. felvállal, eltür, kiáll, elszenved: s. pericula, laborem, dolorem, contumelias, invidiam. B) s. sermonem, közbeszéd tárgyává lesz, az emberek szájára kerül. C) (költ.) Alba s. Latium, L. uralkodása alá jut.

2) alólról fölfelé megy, jő, herba s., felnő, Nox s. orbem medium, feljő. Innen (újk.) emelkedik, regio a. ad Medos.

3) melléje megy, egészen oda megy (rendesen azonban csak magasabban fekvő helyre): s. locum iniquum, s. murum, éppen a fal alá; s. ad hostes, ad urbem, (költ.) s. luco, portu. Innen A) (költ.) valahova belopódzik, titkon bemegy, thalamos, cavum. B) közetlenül követ, után megy, alicui; önállóan, conjux pone s. Innen valaki helyébe lép, valakit felvált: s. tertiae legioni, s. in. locum alicujus. C) átv. ért. a) meglep, észrevétlenül valami mellé v. valamihez megy v. jő, melléje lopódzik, valakinél hirtelen előáll; sopor s. lumina fessa, poenitentia s. regem: b) egyszerre előáll, morbi ss.; c) eszébe jut, eszébe ötlik: cogitatio s. animum; omnia reminiscimur personaeque ss.; deserta Creusa subiit; egysz. subit, eszembe jut, quid sim, eam illud fecisse.