[A] [B] [C] [D] [E] [F] [G] [H] [I] [J] [K] [L] [M] [N] [O] [P] [Q] [R] [S] [T] [U] [V] [X] [Y] [Z]

sub, [upo]

ej. hat. és tárgyesettel, alatt, alá.

I. hat. esettel.

1) valami alatt való lételt v. maradást jelölve, alatt: s. mensa, s. terra (még s. terra vivi demissi sunt in locum saxo conseptum, egy a föld alatt levő helyre). Innen A) s. armis, fegyverben, fegyver «alatt», s. sarcinis, a podgyászt hordozva; s. hasta, s. corona, s. furca, lásd e szókat. B) valaminek felső része alatt, «aljában», -ban, -ben: s. templo, a templomban (a templom boltozata alatt), s. silva (a fák lombfedele alatt), s. ima valle, a völgy mélyében. C) s. oculis alicuius, valaki szeme előtt; esse sub ictu alicuius (v. teli), lövés távolságra, lövésnek kitettnek lenni (de csak feljebb álló lövésének). D) gyakran közelében, -hoz, -hez közel (eredetileg csak magasban álló tárgy közetlen közellétét jelöli): s. monte, a hegy tövében; s. oriente, kelet felé. E) (költ.) közetlen után, mindjárt után v. megett: s. ipso volat Diores. F) (költ.) ― alól, elé: qui s. terra erepsisti modo.

2) időt jelölve, a melyben valami történik, -ban, -ben, körül, tájt (így közelebb időpontot jelöl mint tárgyesettel): sub luce, hajnal hasadtával, s. ipsa profectione, éppen induláskor, s. eodem tempore, ugyanazon idő tájban.

3) alárendeltséget és függést jelölve, alatt: Cilicia est s. eo, alatta áll, s. imperio ejus erat Phalanx; s. illo magistro artes edoctus. Innen (többnyire újk.) azt a körülményt és viszonyt jelöli, a melyben valami történik: A) s. Augusto, Augustus uralkodása alatt; s. priori marito, első férje idejében, éltében. B) s. ea conditione, az alatt a föltétel alatt; s. poena mortis, halálbüntetés terhe alatt. C) vinserunt eum s. eodem crimine, ugyanazon vádat hozván fel ellene; s. specie venationis, vadászat ürügye alatt. D) sokszor olyan helyeken fordul elő, a hol különben részesülős mondatszerkezet szokott lenni: s. exemplo, példát hozván fel; s. hoc sacramento, e hitet letevén; s. auctore certo, hiteles tekintélyt idézvén.

II. tárgyesettel.

1) valami alá való mozgást jelölve, alá: subdere aliquid sub solum, dare scamnum s. pedem; mittere hostes s. jugum (Liviusnál még s. jugo), járom alá küld. Innen A) valami magasabb tárgy közetlen közelébe való mozgást jelölve, alá, éppen mellé, -ig: s. murum considere, egészen a falig menni és alatta felállani, a várfal alá állani; milites succedunt s. montem, egészen a hegy tövéig. B) átv. ért. állapotról, függést v. alárendelést jelölve: redigere aliquos s. potestatem suam, hatalma alá venni; quod cadit s. sensus, a mi külérzékkel észrevehető; éppen így res subjecta s. sensus; conjicere aliquid s. vincula legis, törvény kötelezése alá vetni.

2) időről, körül, tájt, tájban: A) kevéssel, előtt: s. lucem, hajnal felé, s. noctem, mikor besötétedett; s. tempus, a (meghatározott) idő fele; s. idem tempus, mintegy ugyanazon idő tájban. B) mindjárt, után: s. dies festos, s. has literas, azonnal e levél felolvasása után; s. haec dicta, a mint ezt elmondotta.

III. összetételben jelent e szócska A) mozgást jelentő igékkel, alólról felfelé való mozgást (subeo, succedo). B) más igékkel és melléknevekkel kicsinyítő értelme van, némileg, egy kissé vagy kevéssé, lassanként.


fin:romai_szam